Ön szerint a köznyelvben milyen átlagos szókészletet használunk? Vajon milyen szókinccsel boldogulnánk külföldön?
Nos, az Ogden-féle Basic English egyszerű angol nyelv szókincse mindössze 850 szó. Egy szöveg kb. 90%-át megérthetjük, ha a nyelv 2.000 leggyakoribb szavát ismerjük. De már egy B2 szintű angol/olasz/német nyelvtanuló szókincse is 2.100-2.300 között van. Átlagosan elmondhatjuk, hogy az aktív szókincs 3.000-5.000 szó, míg a passzív szókincs 5.000-10.000 szó között mozog. (David Crystal: A nyelv enciklopédiája alapján)
Ha mindezeket figyelembe vesszük, vajon miért tart mégis olyan sokáig 1-1 nyelv elsajátítása? Sokan 4 év iskolai nyelvtanulás után sem tudják letenni a középfokú nyelvvizsgát, hacsak nem kérik felkészítő-tanár segítségét.
Mert rossz a módszer, amivel a nyelvet el akarják sajátítani. Az természetes, hogy a szavakat meg kell tanulni, csakhogy nem mindegy, hogy az magolással történik, vagy olyan módon, hogy az később is biztosan előhívható legyen.
Nem!
Ha megnézünk a szótárban 1-1 szót, azt láthatjuk nem csak egyféleképpen lehet kifejezni azt a válaszott idegen nyelven. Vannak szavak, amelyek akár 10-15 jelentéssel is bírnak. Ez persze egyfelől könnyebbség, hiszen ha a sokból egyet-kettőt tudunk, azokat tudjuk szinonímaként használni. Már persze ahol lehet. Hiszen a biztos nyelvismeret éppen azt jelenti, hogy nem helytelen formában fogjuk a szavakat használni, hanem éppen az oda illő módon. Például 1-1 kifejezésben vagy a helyes jelentéstartalmommal.
Azért, mert ugyan megtanulták a szavakat, elsajátították a nyelvtant, de azt nem tudják készség szinten használni. Bizonyára össze tudnak rakni 1-1 mondatot, de mert pontosan akarnak beszélni, sok időre van szükségük, hogy a szavakat jó sorrendben tegyék egymás után, pontos legyen a nyelvtani szerkezet. Ez pedig, azt eredményezi, hogy a beszéd darabos lesz, amit lássunk be, senki nem szeret, mert úgy érzi, hogy makog, nem elég jó a tudása. Holott nem biztos, hogy a tudása kevés, csak nem tudja jó alkalmazni. Mi ebben is segítünk!
Ha valaki már tanult 1 nyelvet, de még mindig bizonytalan a tudásában, módszerünkkel – szintfelmérés után – tanulva olyan szavak, nyelvtani szerkezetek készség szintű használatára tehet szert, amelyet már egyszer lehet, hogy megtanult, de nem emlékezett rá, nem tudta azokat előhívni.
A válasz a agyadban és az alkalmazott módszerben rejlik.
Hiszen az agyad valójában minden kapott információ elraktározására képes (a tudomány jelen állása szerint az agyunk kapacitásának 7-12%át használjuk ki csupán!), csak előhozni azokat az információkat nehéz. Főleg, ha rossz módszerrel és rossz helyre raktározódott el az információ.
Ezen segít a Brainturbo módszer. Hiszen ezzel a módszerrel közvetlenül a mélymemóriában raktározódnak a kapott idegen szavak és nyelvtani szerkezetek. Így onnan egy speciális tréneri órán vezetett módon hívjuk elő azokat és gyakoroltatjuk be az "elérési útvonalát".
És hol a bizonyíték?
Elvégeztünk egy kutatást. Sikeres államilag elismert nyelvvizsgát tett diákokat vizsgáltunk, akik egy része hagyományos módon, másik része pedig a Brainturbo módszerrel tanult.
Majd a nyelvvizsgát követően 3 hónap múlva ismét felmértük a diákok tudását.
Azt az eredményt kaptuk, hogy a Brainturbo módszerrel tanuló diákok még 3 hónap múlva is emlékeztek a megszerzett tudásuk 82%-ára, míg a hagyományos módon tanulók esetében ez csak 36% volt.
Ugye ezek alapján már Te is látod, miért merjük állítani, hogy tartós, biztos nyelvtudást kapsz nyelviskolánkban?